South Kensingtont sokan csak a múzeumokkal azonosítják. Itt kell leszálni a Natural History (természettudományi), a Science és a Victoria and Albert múzeumokhoz a metróról, de a Royal Albert Hallhoz is innen lehet a legegyszerűbben eljutni. A múzeumokról majd külön bejegyzésben foglalkozunk, most a legutóbbi sétánk első felét írom le.
A South Kensington állomástól nyugatra elindulva lényegében a francia negyedbe jutunk. Itt van a francia gimnázium, a követség és az Institut Francais is. Jelenlegi becslések szerint 3-400 ezer francia élhet Londonban, így ez a hatodik legnagyobb francia város.
Persze a többség nem erre lakik, hanem inkább az East Enden, de itt van a kulturális központ.
Mi a Science múzeum irányából indultunk el a Cromwell Place-en és kis mews-okon át sétáltunk a Lycee Francais-ig.
 |
| A Lycee felé - háttérben a Natural History Museum teteje |
Onnan a Bute Street volt az első célunk, mivel meg akartam nézni a képregényeket a francia könyvesboltban. Az utcán éppen piac-zárás volt már, így nem láttam, hogy ez csak egy rendes helyi vagy inkább francia piac.
A könyvesbolt nagyon gazdag és sok képregény is volt, de nagyon drágán, így inkább maradok az Amazon-nál. |
| Balra a könyvesbolt |
 |
| Reece Mews-i kirakat |
 |
| A Manson Mews bejárata a Queen's Gate felől |
Ezután a Queens Gate-en és a Manson Mews-on át lesétáltunk az Old Brompton Roadra és elindultunk a temető irányába, ahol elsétáltunk a Royal British Sociaty of Sculptors épülete előtt. Ez egy jótékonysági szervezet (charity), aminek II. Erzsébet az egyik támogatója. Itt az irodái és a kiállítóterme vannak.
 |
| Royal British Society of Sculptors |
Ezután letértünk balra a Roland Gardens-re, majd a Roland Way-en átvágva visszatértünk ugyanerre az utcára, ahol ezek a szép műterem házak is vannak.
 |
| Műterem a Roland Gardens-en |
Tovább mentünk egészen a Gilston Road-ig, ahol jobbra fordultunk, s végül elértük a Boltons-t. Éppen lilaakác virágzás volt, amit én persze orgonának néztem, de Anna szerencsére korrigált.
 |
| Virágzik a lilaakác |
A Boltons egy jómódú utca magánkerttel a közepén, amilyenből rengeteg van Londonban. Csak a környék lakói látogathatják, egyébként zárva van.
 |
| Csak a környék lakóinak |
Az ovális kert közepén áll a St Mary The Bolton templom, melynek kis kertjében leültünk és néztük az angyalokat a tornyon: vajon a Doctor Who Weeping Angel-jei vagy sem?
 |
| Angyalok |
Ezután visszatértünk az Old Brompton Roadra. A sarkon levő iskola helyén volt Beatrix Potter szülőháza.
 |
| Beatrix Potter emléktáblája |
A Warwick Road és az Old Brompton Road kereszteződésénél beültünk a The Pembroke pub-ba kicsit pihenni. Nem volt egy kiemelkedő élmény: teljesen átlagos, kissé szürke hely. Csak annyi időt töltöttünk itt, amíg picit kipihentük magunkat, miközben én egy sört, Anna egy bort (nem túl jót), a gyerekek meg limonádét ittak.
A pub utáni ajtó viszont már a Troubadour-é, ami a környék egy ismert híres helye. Az '50-es évekből ittmaradt egyik utolsó kávéház, ahol olyan ismert zenészek léptek föl annak idején, mint Bob Dylan, Jimi Hendrix vagy Morrissey.
 |
| A Troubadour ajtaja |
Innen már tényleg csak néhány perc a temető, aminek innen nyílik az északi bejárata. Ez egyike a Magnificent Seven cemeteries-nek, azaz London 7 nagy temetőjének. 1840-ben szentelték föl és több mint 205 ezer sír található benne.
 |
| A temető északi bejárata belülről |
A túránk ez a része a pub-ot és a templom előtti üldögélést is beleszámítva kb. 2 óra volt.
A fényképeknél azért használtam a Lomo effektet, mivel elég szürke időnk volt, amikor ott jártunk.
A temetőről és sétánk második részéről, Chelsea-ről majd legközelebb...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése