A Soho volt annak idején London fő vigalmi negyede. Bár nem egyértelmű, mit is neveznek pontosan Soho-nak, én az Oxford Street, Charring Cross, Shaftsbury Avenue és Regent Street által határolt részről beszélek, tehát a kínai negyedet már nem értem bele.
A legenda szerint a név egy vadászkiáltásból ered. A szerzetesrendek kiebrudalása (korábban a terület az egyházé volt) és az 1666-os Nagy Tűz között gyakran vadásztak az arisztokraták ezen, az akkor még beépítetlen területen.
Később sem volt igazán elegáns környék, leginkább bevándorlók lakták, mint például a 17. század vége felé érkező francia hugenották. A 19. század végétől vált igazi bohém negyeddé, amikor ideköltöztek a színházak, klubok, prostituáltak és a szegényebb művészek.
A hírhedt szex shopok visszaszorultak egy kisebb területre a '80-as években, de azért még így is szembeszökő a jelenlétük. A meleg kultúra is itt virul a legjobban: máshol nem láttam annyi meleg párost kézen fogva, illetve csak férfiak által látogatott pubot.
De ahogy írtam, ez csak egy kisebb területre jellemző, most inkább egy hangulatos kis utcácskákkal és házakkal teli negyed, tele éttermekkel és elképesztő mennyiségű emberrel.
 |
| Soho |
Állítólag nincs olyan térkép, ami egészen pontosan feltüntetné az összes kis utcát és beugrót, amit én azért kétlek, de úgy 120-130 utca és egyéb köztér tartozhat ide.
A határoló utakról szintén szeretnék majd külön posztot írni; nagyok és forgalmasok, tele érdekes dolgokkal. Bár személy szerint az Oxford Streetet nem annyira szeretem, mert nagyon zsúfolt. Amióta itt vagyunk, állandóan építkeznek rajta és számomra érdektelen boltokkal van tele. Ugyanakkor a Shaftsbury Avenue-n van London legjobb boltja, a Forbidden Planet.
 |
| Forbidden Planet |
És akkor most következzen a sétánk!
Az Oxford Circus megállónál szálltunk le, ami London egyik legforgalmasabb metrómegállója, és az Argyll Street-i feljárónál jöttünk fel (nem összetévesztendő az Argyle Streettel, ami a St Pancras bejegyzésemben szereplő Argyle Square déli határa). A megálló az a tipikus vörös téglával borított fajta, amilyet a Russell Square-nél vagy a Hampstead Heath megállóknál is látni lehet.
 |
| Argyll Street-i kijárat |
Tovább menve dél felé (hátunk mögött az Oxford Street) az Argyll Street-en, az utca végén már rögtön meg is pillantjuk a Liberty-t, a West End legelegánsabb áruházát.
Miközben felé tartottunk, elhaladtunk a Paladium szinház és a Palladium House mellett. Ez utóbbi az egyik legérdekesebb épület a környéken. Eredetileg az American Radiator Company épülete volt. Raymond Hoodnak, Amerika egyik legismertebb art déco felhőkarcoló tervezőjének a műve, akinek talán legismertebb munkája a Rockefeller Center. A Palladium House kis méretű változata a Manhattan-i American Radiator Building-nek, amit szintén Hood tervezett. Fekete gránit takarja és - főként felül - aranyozott egyiptomi motívumok díszítik.
 |
| A Palladium House |
A Palladium színház szintén érdekes hely. Épp nemrég néztük meg a gyerekekkel Hitchcock "39 lépcsőfok" -át, aminek a zárójelenete itt játszódik. Sok híres ember lépett fel a színházban, főleg a második világháború utáni amerikai korszakában, többek között Judy Garland, Ella Fitzgerald és Frank Sinatra.
 |
| A Palladium színház |
A Palladium House-zal szemben van tehát a híres Liberty, ami Tudor-kori kinézete ellenére az 1920-as évek közepén épült és az akkori francia nagyáruházak (Samaritaine) mintájára működött. Maga az üzlet már jóval hamarabb, 1875-ben kinyitott egy utcával arrébb a Regent Streeten, de csak néhány évtizeddel később bővítették ki kelet felé. Az 1890-es években egyre több Art Nouveau dizájnerrel kapcsolódott össze a neve, s így a neve olyannyira összefonódott a szecesszióval, hogy Olaszországban a szecesszió egyik elnevezése még most is a 'Stile Liberty'.
 |
| A Liberty a Great Marlborough Street-en |
 |
| A Liberty belülről |
Egy szép órajáték is található a Liberty régi és új épülete között átívelő részen a Kingley Street fölött. Ha szerencsések vagyunk, és valamelyik egész óra körül érünk oda, láthatjuk hogyan öli meg Szent György a sárkányt.
Az óra alatt lehet tovább menni délre a Kingley Street-en. Át is nézhetünk a párhuzamos Carnaby Street-re, ami a '60-as évek óta híres bevásárló utcája a Soho-nak, és most már sétálóutca.
 |
| Liberty órajáték |
A '60-as években ez a két utca volt London divat és zenei központja. A Rolling Stones, a Beatles, a Who és a Small Faces tagjai látogatták az itteni bárokat vendégekként és fellépőkként is. Ide kötődik a mára már kevésbé ismert mod stílus is.
 |
| Carnaby Street |
 |
| Kingley Street |
A merőleges Beak Street-ben végződik mindkét utca, ahonnan kicsit balra indultunk el. Ezen az utcán van táblája Canaletto-nak, azaz Giovanni Antonio Canale-nek, az ismert itáliai festőnek, aki a 18. század közepén élt itt. A festő eredetileg Velencében dolgozott és főbb vásárlói angolok voltak. Az 1840-ben kitört osztrák örökösödési háború azonban megzavarta az üzletmenetét és jobbnak látta Londonba költözni. 1855-ben költözött vissza Itáliába.
 |
| Canaletto háza a Beak Street-en |
A Beak Streetről rövidesen lefordultunk jobbra, hogy elérjünk a Golden Square-hez, melyet a 17. században építettek ki, és amely az elkövetkező évszázadban diplomáciai negyeddé vált. Itt volt például a portugál nagykövetség.
A tér közepén egy vicces szobor áll: II. György római tógában. A Hannover házi György a 18. század közepén uralkodott, és az utolsó brit király volt, aki személyesen vezetette harcba a hadseregét. Ez a fent említett osztrák örökösödési háborúban volt, ahol az angolok Mária Teréziát támogatták. Bár a csatában sikeres volt, Angliában ellenérzést szült a háborús beavatkozás, mert úgy érezték, hogy a hannoveri érdekeket a britekéi fölé helyezte. Ezt meglovagolva volt is egy - aztán kudarcba fulladt - Stuart restaurációs kísérlet.
Uralkodását végigkísérte Handel zenéje: ő írta a koronázási himnuszokat és az örökösödési háború végét is az ő alkalomra írt zenéjével ünnepelték a Green Parkban.
Uralkodása vége felé tört ki a 7 éves háború, aminek a végét már nem érte meg.
 |
| Golden Square egy állandó és néhány időszakos szoborral |
 |
| Az egykori portugál követség |
A tér délnyugati sarkától egy kis utcán lehet eljutni a forgalmas Brewer Streethez, ahol nem a Soho belseje felé fordultunk először, hanem a Regent Street irányába indultunk el, hogy meglátogassuk a rövidke Warwick Street-et.
 |
| Háttérben már a Regent Street |
A Brewer Street sarkánál egyébként egészen közel kerülünk a Shaftesbury Avenue és a Regent Street sarkához, azaz a Piccadily Circus-höz.
 |
| Brewer Street, Lower John Street és Air Street találkozás |
A Warwick Street egy kevésbé frekventált utcácska, ahol egy francia képregényeket is áruló nemzetközi könyvesboltba tértünk be először. Utána következik az Our Lady of the Assumption and St Gregory katolikus templom, ami egy kisebb, a portugál konzul rendelkezésére álló kápolna helyén épült 1789-ben. A 18. század közepén a portugálok átköltöztek a Mayfair-be, de a kápolna védelme megmaradt, mivel a nagykövetséget átvette a Bajor Választófejedelemség. A védelem a katolikus szertartások 1698-as Popery Act-ban törvényesített tilalma miatt kellett. A tilalom csak a század végére enyhült az 1778-as Papists Act-tal. Ennek köszönhetően viszont a környék megtapasztalt egy erőteljes katolikus ellenes megmozdulást, az úgynevezett Gordon zavargást 1780-ban, amikor is kápolnát teljesen kifosztotta a csőcselék. Mikorra a bajorok is elköltöztek, már stabilizálódott a katolikusok helyzete Londonban, így nem volt gond megépíteni a jelenlegi templomot a kápolna helyén.
 |
| Our Lady of the Assumption and St Gregory |
 |
| Our Lady of the Assumption and St Gregory belseje |
Ezután visszasétáltunk a Brewer Street-re és elindultunk keleti irányba. Az utca a 17. században itt működő sörfőzdék miatt kapta a nevét. Innen a Great Pultney Street-re fordultunk. Az utca a 18. században leginkább néhány hangszerkészítőről volt híres, és itt lakott többek között Haydn 2 évig. Épp emiatt a Haydn Társaság most gyűjt az engedélyre, hogy egy emléktáblát tegyenek ki itt - az elsőt Londonban. Elég jól állnak a honlapjuk szerint, tehát nemsokára akár ezt is lefényképezhetjük.
 |
| Brewer Street |
 |
| Great Pultney Street |
Visszatérve a Brewer Street-en mentünk tovább, de a séta további részéről majd a következő bejegyzésben írok.
